221.rész:Köszönöm...:)

221.rész:Köszönöm...:)

*ANNA*

Kezdett nagyonnagyonnagyon felforrni az agyvizem és nem vezetett jóhoz...nem nagyon engedtem meg magamnak a káromkodást de ez ellen a két barom ellen nem tudtam visszafogni magam.
-És te még is mi az apám faszát keresel itt?-kérdeztem.
-Anna,Anna ne legyél ideges olyankor olyan egyszerűen kibuksz...-nevetett Ethan,megcsördült a telefonom,megpróbáltam a lehető legnyugodtabban.
-Igen...-mondtam.
-Anna merre vagytok?-kérdezte Nati.
-Épp sétálunk kifelé Niall most keresi a kocsit...-mondtam,de Ethan kivette a kezemből a telefont.
-Köcsög!Adod vissza!-rúgtam a bokája felé de felemelte a lábát,morogtam valamit,Ethan elindult előre de kiraktam elé a kezem.
-Kérem vissza a telefonom-léptem rá a lábára ami a jelenlegi tűsarkú miatt biztos nem lehetett jó....[Igen a BBC-re le kellett cserélni a suprát :D] fel is szisszent.
-Szeretnél egy lyukat a lábadba vadbarom?-kérdeztem és kicsit jobban ránehézkedtem a lábára.
-Ha nem akkor kérem vissza a telefonom.-mondtam és ránéztem közben hallottam ahogy Nati értetlenül kérdezgeti hogy:'Mi van mi történt?' és hasonlók...
-Add ide!-mondtam és kicsit nyújtózkodtam és kivettem a kezéből a telefonom és leszálltam a lábáról.
-Mindjárt visszahívlak.-mondtam és letettem majd zsebre tettem.
-Mit akarsz te is itt...?-kérdeztem.
-Mennyire tetszett a tervünk?-dőlt neki a lábát és azt a lábát amire ráléptem a falnak támasztotta.
-Te is benne voltál?-kérdeztem.
-Ebben eddig kételkedtél?-nevette el magát.
-Igazad van csak én ilyen alattomos féreg lenne képes ilyenre...-mondtam.
-Köszönjük.-vihogott Dávid.
-Kuss és pofád lapos.-mondtam és Dávidra néztem,Ethan a vállamra tette a kezét.
-Veszed le rólad a kezed.-mondta Niall,én meg automatikusan lecsaptam Ethan kezét a vállamról.
-Mi hasznotok van abból hogy nem hagyjátok békén őket?-kérdezte Niall.
-Az nem a te dolgod szöszi.-mondta Dávid.
-Haha...sötétség mondja...-mondtam,Nial mellém sétált és átölelt.
-Szálljatok le róluk mert ezt nem fogjuk sokáig ölbe tett kézzel nézni.-mondta Niall.
-Félünk.-nevetett Ethan.
-Hidd el van is mitől.-mondta Niall.
-Nem tudjátok milyen érzés ha valami illetve valakit utálunk és szerintem nem is akarjátok tudni.-mondta majd megfogta a kezem és elindultunk a kocsi felé...a fiúk ott maradtak én meg vettem egy nagy levegőt és beültem Niall mellé a kocsiba.
-Köszönöm...de ebbe nektek nem kell belefolyni...nem akarjuk hogy bajba kerüljetek.-mondta én meg ránéztem és átöleltem.