257.rész:Ez van...

257.rész:Ez van...

*ZAYN* (mert Jennyvel nem tudok írni :D xd)

A kedélyek lenyugodtam és csak én voltam ideges nem hittem el hogy ez komoly...Nati mellém ült.
-Zayn...tudod..-mondta és rám nézett.
-Nem kell Nati...tényleg,nem kell belém lelket önteni.-mondtam.
-De Zayn,kell...olyan vagy mint egy gyerek...ha valami tetszik kivirulsz és vigyorogsz és ha valami kis seb ér kissé összeesel és nem hallgatsz senkire se.-mondta.
-Igen...van ilyen.-mondtam.
-Könnyen sebezhető vagy és van amikor magadnak okozod.-mondta és megrázta a fejét.
-Nati...elég lesz...kérlek.-mondtam,de minden ellenkezésem ellenére teletömte a fejem mindennel,kikészített...de csak bólogattam,azt sikerült elérnie hogy felhívjam...
-Oké Nati...elég felhívom...megkérdezem!Rendben?!-néztem rá,majd leültem a kanapéra a többiek is odajöttek Tv-zni vagy beszélgetni,vettem egy nagy levegőt,felhívtam Jennyt,nem vette fel,kifújtam a levegőt majd idegesen beletúrtam a hajamba és letettem a telefont majd elmentem vízért és elgondolkodtam hogy most mit fogok mondani...mi lesz ha tényleg beleszól?
-Na jó...-mondtam és megráztam a fejem és kb 20 perc után visszamentem,leültem majd újra felhívtam,valaki felvette.
-Yeah?-szólt bele,zene szólt...és egy fiú hang volt...oké.
-Merre van Jenny?-kérdeztem,két perc csend majd mocorgás és kisebb lett a zene.
-Mi va' most mond.-mondta angolul szerintem leesett neki hogy angolul kell beszélnie...
-Merre van Jenny?-kérdeztem.
-Mit érdekel?-kérdezte.
-Csak...-mondtam volna tovább de meghallottam Jenny hangját hátulról.
-DANIEL add vissza a telefonom.-mondtam.
-Várjál drága beszélek.-mondta.
-Édesem add vissza.-kiabálta és nevetett,oké nekem ennyi elég volt kinyomtam nem tudtam uralkodni magamon...a földre dobtam a telefonom,mindenki felém nézett felmentem...kicsit úgy viselkedtem mint egy óvodás.

*NATI*

-Vajon mi történt?-gondoltam majd körbenéztem és felmentem Zayn után,bekopogtam a szobába.
-Nem!-mondta rögtön.
-Zayn!Nati vagyok.-mondtam,csend volt.
-Gyere...-mondta,csöndben bementem,leültem mellé.
-Zayn...te ugye nem sírsz?-néztem rá mert komolyan olyan volt.
-Nem csak tudod meghallgattam a She's Not Afraidet és a They Don't Know About Ust és elgondolkodtam hogy még is hogyan tudok én ilyen jól énekelni.-nevetett.
-Zain Malik!-mondtam komolyan.
-Natasa Weymar?-fordult felém kérdő tekintettel.
-Ismerem a nőv...-mondtam de láttam hogy bele akar szólni így befogtam a száját.
-NEM szól bele!-mondtam majd folyattam.
-Ismerem a nővérem és ő nem olyan hogy valakin ilyen könnyen túllép...főleg rajtad...együtt nem is tudom...hihetetlenek voltak...egy ilyen kapcsolat után nem fog belemenni rögtön a másikba...és a srác hangjából ítélve az az egyik volt osztálytársa volt...hidd el...rengeteg fiú haverja van!Sőt..több fiú van mint lány,nem az a lányos lány.-mondtam.
-Szóval ezt felejtsd el...-mondtam,furán nézett rám de jó volt hogy meghallgatta a kis monológom mivel kicsit jobb kedvre derült...legalábbis én úgy láttam,felálltam majd ránéztem,Zayn csak bólintott ezzel tudatni akarta hogyha akarok akkor megyek,elmosolyodtam majd átöleltem és kimentem a többiekhez.

*ANNA*

-NAAAAAAAAAAAAA?-állított meg Anna a lépcsőnél.
-Semmi.-ráztam a fejem.
-Dee.-mondta,majd leültünk a kanapéra.
-Csak kicsit olyan szomorú volt.-mondta.
-Értem...-mondtam.
-De most már jobb?-kérdeztem.
-Igen valamennyivel biztos.-mosolyogtam majd beszélgettünk még egy kicsit én utána kimentem a kertbe és leültem gondolkodni hogy Zayn miért ilyen de nem jutottam sok mindenre,Niall leült mellém.
-Ugye tudod hogy nem tolerálom hogy ennyi tetkó virít rajtad?-kérdezte.
-Naaaaaa.-mondtam.
-De most tényleg.-mondta.
-Nyugi..-nevettem és átöleltem.
-De...-mondtam de inkább csak megrázta a fejét és átölelt.
-Szeretlek.-mondta,ezzel a szóval nagyon meg tudott fogni.
-Én is téged.-mondtam majd adtam az arcára egy puszit és beszélgettünk még egy kicsit,majd a többiek hívtak minket kaját csinálni...Harry sztrájkolt ezért nekünk kellett valamit összehozni.