*NATI*
Mikor mindenki elment én leültem a kanapéra.
-Akkor én is megyek!-mondta Ethan,felálltam majd mellé sétáltam átölelt majd megcsókolt,ezek után elment.Visszadőltem a kanapéra majd az asztalról elvettem Harry ajándékát...amit olyan kedvesen odaadott.A dobozkát néztem,nem akartam kinyitni...még nem féltem attól ami benne van...leraktam vissza az asztalra majd kimentem a kertbe és leültem a medence szélére,és elgondolkodtam.
Miért jöhettek?Miért hozta magával?Miért hozott ajándékot? Futottak át az agyamon a kérdések de sehogy se tudtam rá a választ...mindig csak az ugrott be hogy Miért foglalkozzak vele...hiszen már úgy se járunk...Másik lánnyal jár...elfelejtett és semmit se jelentek már a számára...Ekkor vettem észre hogy meggyengültem...minden próbálkozásom ellenére talált az 'erődömön' olyan pontot ahol be tudott jutni és azzal viszont,kétségeket keltett bennem és olyan pontot talált el ami fájt...és ezeket nem akartam.Olyan helyre juttatott ahova nem akartam 'ellátogatni'.De még is volt bennem egy olyan érzés ami ebből a szempontból felvidított:Tudta mikor van a névnapom...hozott ajándékot...érdekelte hogy most 'mi is van'.Egyszóval törődött velem,ez valamennyire jó érzéssel töltött el.Felálltam majd visszasétáltam a szobába és megfogtam az ajándékot és elindultam vele a konyha felé majd kinyitottam a mosogató alatti kis szekrényt ahol a kuka volt...valamiért az az érzésem volt hogy nem szabadna kinyitnom...érdekelt mi van benne...kíváncsi voltam hogy még is mi van benne...mit adott nekem.Lehet hogy üres? Gondoltam végig még egyszer.Leraktam a pultra dobozkát majd kinyitottam egy kis 'szütyőben' egy ilyen nyaklánc volt:
kivettem belőle és megnéztem...majd felvettem.Nem tudom miért de felvettem...Felültem a pultra,a dobozt elraktam egy kis fiúkba majd gondolkoztam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése